Ígéretemhez híven, nézzünk kicsit a színfalak mögé, és vizsgáljuk meg az aranybefektetés ellenzői mire alapozzák a véleményüket.
Az aranyról szinte mindenkinek van elképzelése, és elég markáns véleménye is. Van, aki esküszik rá, mások szerint csupán egy, a régmúltból ránk maradt „barbár ereklye”, amit ideje lenne csak múzeumokban mutogatni, megint mások túlhaladott befektetésnek tartják, amely nem fizet kamatot, pénzbe kerül a tárolása, nehézkes hozzáférni, és az árfolyama is ingadozik.
Ezek között vannak jogos észrevételek. Csakhogy egy befektetést sem érdemes önmagában vizsgálni. Nézzük meg ugyanezeket a szempontokat más, jól ismert megtakarítási / befektetési formák esetében is.
„Az arany nem fizet kamatot.”
Ez igaz. A fizikai arany valóban nem fizet kamatot vagy osztalékot. De egy ingatlan sem fizet kamatot. Jövedelmet akkor termel, ha bérbe adjuk, miközben az értéke maga is emelkedhet vagy csökkenhet. A részvényeknél sincs garantált hozam: az árfolyam változik, osztalékot pedig nem minden vállalat fizet.
Az aranynál a hozamot az árfolyam emelkedése adja. És miközben nem fizet kamatot, van egy olyan tulajdonsága, amely éppen ebből fakad: nincs mögötte adós. Senkinek nem kell kamatot vagy osztalékot kitermelnie ahhoz, hogy az aranynak értéke legyen. Nem egy vállalat, bank vagy állam fizetési ígéretét birtokoljuk. Ebből kifolyólag nincs benne partnerkockázat sem. Vagyis a hozamunk nem függ attól, hogy egy vállalatnál a cégvezetés mennyire jól végzi a dolgát.
Ha pedig megnézzük az elemzők, szakértők prognózisait már 2030-ra 9-10.000 dollár körüli árfolyamokat találunk. (Jelenleg az arany árfolyama: 4374 dollár/uncia) Vagyis a piaci elemzők szerint, komoly esély van egy duplázódásra az árfolyamban, szűk 3,5 év távlatában.
„Az aranynak túl sok járulékos költsége van.”
Valóban vannak költségei. A fizikai aranyat biztonságosan tárolni kell, a megvásárlásának és adott esetben a kiszállításának is lehet költsége.
De melyik befektetésnek nincs?
Egy ingatlan megvásárlásakor sem csak annak az árát kell rendeznünk, hanem van ügyvédi, földhivatali díj, illeték, ha hitelből vásároltuk ehhez további költségek is jönnek. Vagyis, már az induláskor jelentős költségekkel számolunk, később pedig jöhet a biztosítás, karbantartás, felújítás, közös költség, adózás. Ha befektetési céllal adjuk ki, annak is vannak költségei és kockázatai.
Egy nyugdíjbiztosításnál szintén vannak kezdeti és folyamatos költségek – amik közül sok nem is transzparens – és csak a futamidő végén döbbenünk rá, hogy valahogy nem jött ki a matek. A befektetési alapok kezelésének is ára van, és az idő előtti hozzáférésnek is lehet komoly költsége.
Vagyis nem az a kérdés, hogy van-e költsége egy befektetésnek, hanem az, hogy a költségekért mit kapunk cserébe.
„A fizikai arany nehézkes.”
Sokan nem értik, nem tudják, hova vigyék, mit tegyenek vele, ha a pénzükhöz szeretnének jutni. Nálunk ez a lehető legrugalmasabban van megoldva, hiszen a cég korlátlan idejű visszavásárlást kínál. Ügyfelünk minden indoklás nélkül bármikor kérheti a készlete egy részének, vagy egészének eladását, és utaljuk az ellenértéket a számlájára. Néhány nap alatt lezajlik a folyamat.
Vajon egy ingatlanbefektetéshez képest ez mennyire nehézkes?
Egy 80 millió forintos lakásból vajon el lehet eladni mondjuk 5 millió forintnyit, ha hirtelen pénzre van szükségünk? Vagy zsebre tehetjük és magunkkal vihetjük, ha más országban tervezzük a jövőnket? Nyilván a kérdés költői. Ráadásul, adott esetben az ingatlan értékesítése akár hónapokig is eltarthat.
Az arany ezzel szemben kis helyen elfér, jelentős értéket képes koncentrálni, részletekben is értékesíthető, és nemzetközi piaca miatt kifejezetten likvid eszköznek számít. Egy ház árával a zsebünkben új életet kezdhetünk bárhol, ha ez a cél.
„Az arany árfolyama túlságosan ingadozik.”
Igen, ingadozik. Ezt az elmúlt időszakban különösen jól láthattuk.
De mihez képest?
A részvények árfolyama is változik. A nyugdíjbiztosítások mögött lévő befektetési eszközök értéke szintén emelkedhet és csökkenhet. Az ingatlanárak ugyancsak ingadoznak, csak van egy lényeges különbség: a lakásunk aktuális piaci árát nem látjuk minden reggel egy grafikonon.
Az arany árfolyamának változása viszont percről percre előttünk van. Ettől az ingadozás sokkal látványosabbnak tűnik. Ezt sokan valódi stresszhelyzetnek élik meg, pedig pontosan ilyenkor kell félretenni az érzelmeket, és a tendenciákra, folyamatokra, szakmai elemzésekre figyelni.
Pl. az In Gold We Trust tanulmányra – amiről itt írtam. Ez minden évben az egyik leginkább várt, és legtöbbre tartott aranypiaci elemzés. A The Wall Street Journal szerint egyenesen, „Az aranypiaci elemzések aranysztenderdje”. Az anyag, 20 szakértő bevonásával megírt, különféle, pl… bányászati, világgazdasági, geopolitikai stb.. tényezőket is vizsgáló 450 oldalas szakmai jelentés.
És most el is érkeztünk a legfontosabb kérdéshez, amin érdemes elgondolkodni kicsit…
Ha az arany nem fizet kamatot, vannak költségei és az árfolyama is ingadozik, akkor vajon miért vásárolják a világ jegybankjai 2011 óta mondhatni folyamatosan?
Azért, mert nem ugyanazt a feladatot szánják neki, mint egy kamatozó kötvénynek vagy egy jövedelmet termelő ingatlannak.
Az arany tartalék. Olyan eszköz, amely nem másvalaki tartozása, nincs hitelkockázata, véges mennyiségben áll rendelkezésre, szükség esetén likviditást biztosít, kiegyensúlyozza a portfóliót és meglehetősen vonzó értéknövekedést produkálhat már 3-5 év időtávlatban is.
Ezért egy jól összeállított portfólióban nem feltétlenül a többi befektetés helyett, hanem inkább azok mellett van szerepe. Ahogy egyetlen befektetés sem tökéletes, az arany sem az.
De, talán nem is azt kellene kérdeznünk, hogy vannak-e hátrányai.
Hanem azt, hogy azok valóban nagyobb hátrányok-e, mint amelyeket más befektetéseknél természetesnek veszünk.