Visszatérve a nyaralásból egyből belevetettem magam a dolgok sűrűjébe, ugyanis május 20.-án megjelent az egyik legrangosabb aranypiaci elemzés, melyet pénzügyi újságírók, befektetők és elemzők tömegei várnak, az Incrementum AG nevéhez fűződő In Gold We Trust tanulmány.
Az aranyelemzések aranysztenderdjének tartott, 450 oldalas, minden év májusában megjelenő szakértői prognózis, idén különösen figyelemre méltó, erős állításokat fogalmaz meg a nemesfémek jövöben várható szerepéről, és árfolyamuk alakulásáról. Itt letölthető a nevezett tanulmány: https://www.incrementum.li/en/publications/ingoldwetrust-report/
A szerzők szerint a következő években történelmi léptékű monetáris átrendeződés van kilátásban, melynek középpontjában a nemesfémek állhatnak.
A jelentés szerint a 2020-ban meghirdetett „Golden Decade”, vagyis „arany évtizede” forgatókönyv eddig gyakorlatilag beigazolódott. Az arany árfolyama 2020 óta több mint 165%-kal emelkedett dollárban számolva, csak 2025-ben pedig 65%-os éves emelkedést produkált, ami 1979 óta a legerősebb éves teljesítmény volt. 2026 januárjában az árfolyam elérte az 5595 dolláros történelmi csúcsot is.
A legérdekesebb azonban nem is ez.
A jelentés készítői szerint a jelenlegi emelkedés még nem a végső „őrület” szakasza. Úgy vélik, most kezd igazán megjelenni a szélesebb befektetői réteg az aranypiacon. Ezt támasztja alá, hogy miközben a világ pénzügyi vagyona meghaladja a 300 billió dollárt, a magánkézben lévő arany értéke ennek még mindig csak körülbelül 2,7%-át teszi ki.
Magyarul: a világ pénzének nagy része még mindig részvényekben, kötvényekben, ingatlanokban, készpénzben és nyugdíjalapokban van. Vagyis az arany és az ezüst még mindig méltatlanul mellőzött a befektetői portfóliókban.
A legnagyobb probléma
A jelentés egyik legerősebb része az államadósságokról szól. A szerzők szerint a fejlett világ gyakorlatilag adósságcsapdába került. Az államok egyre nagyobb hiányokkal működnek, miközben a gazdasági növekedés lassul, az infláció pedig tartósabban velünk maradhat, mint azt korábban reméltük.
- a pénznyomtatás,
- a kötvényvásárlás,
- a hozamkontroll,
- és az inflációval történő adósságleépítés.
Mit is jelent ez? Ha túl nagy bajba kerül a gazdaság vagy kezelhetetlenné válik az államadósság, akkor a jegybankok és az államok általában a fenti eszközöket veszik elő válságkezelés gyanánt.
Ugyanazok a kezelési módok pedig ugyanazokkal a következményekkel járnak, mint a 2008-as vagy a covid válság idején. És extrém mértékben hatnak az arany árfolyamára.
Nézzük meg kicsit jobban mik is ezek:
Pénznyomtatás
Ez a legegyszerűbb. A jegybank új pénzt hoz létre a rendszerben. Elsősorban nem fizikailag nyomtat bankjegyet, hanem digitálisan növeli a pénzmennyiséget. Így történt 2008 után és a covid alatt is.
Kötvényvásárlás
Amikor az állam eladósodik, államkötvényeket bocsát ki. Ha ezeket már nem akarják elég mennyiségben megvenni a befektetők, akkor belép a jegybank és elkezdi felvásárolni azokat, vagyis pénzzel támogatja az államot.
Hozamkontroll
Ez az előbbiből következik. A jegybank megpróbálja megakadályozni, hogy túl magasra emelkedjenek az államkötvények kamatai. Elkezd hatalmas mennyiségben államkötvényt venni, hogy ezzel lenyomja a kamatokat, és mesterségesen alacsonyan tartja az állam finanszírozási költségét. Ez azért fontos, mert így magas infláció esetén meg tudja akadályozni, hogy elszálljanak az állampapír kamatok.
Ez azonban visszaüt. Mivel gyengíti az ország fizetőeszközének az értékét és pont erősebb inflációt okoz. Ezért gondolják sokan – köztük az In Gold We Trust szerzői is – hogy az olyan időszakok, melyek a következő években várhatók, igencsak kedveznek a nemesfémeknek.
Inflációval történő adósságleépítés
Ez az egyik legfontosabb.
Egy egyszerű példa: Ha van 100 millió forint államadósság, de közben a pénz értéke az infláció miatt folyamatosan romlik, akkor az adósság valójában „elolvad”. Papíron ugyanannyi marad… de reálértékben egyre kevesebbet ér.
Ezért mondják sokan: hogy az infláció az egyik legkényelmesebb módja az államadósság csökkentésének, ezért „szeretik alkalmazni” a kormányok és a jegybankok.
Csak közben nagyon komoly veszteséget élnek meg:
- a megtakarítók,
- a készpénzt tartók,
- és a fix jövedelemért dolgozó emberek.
De pontosan ezért jelent a következő válság komoly lehetőséget az aranybirtokosoknak. Mert a világ kormányi és jegybankjai végül újra ezekhez az eszközökhöz fognak nyúlni.
Az In Gold We Trust szakértői szerint egyre reálisabb az az elképzelés, hogy a nemesfémek újra komoly szerepet kapnak a globális pénzrendszerben.
A jelentés konkrétan felveti:
– aranyfedezetű államkötvények megjelenését,
– illetve azt, hogy az arany ismét fontos tartalékeszközzé válhat.
A tanulmány szerint a világ már most is egy új korszak felé halad. Oroszország, Kína, India, Törökország és több közel-keleti ország folyamatosan növeli aranytartalékait. A szerzők szerint ezek az országok nem egyszerűen diverzifikálnak, hanem igyekeznek előkelő helyet biztosítani maguknak egy jövőbeli, részben aranyalapú nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Árfolyamvárakozások
A nemesfémek hosszú távú célárai kifejezetten merészek.
A korábbi, konzervatívnak nevezett 4800 dolláros célárukat már elérte a piac. Az új forgatókönyvek szerint az arany 2030-ra a 8900 dolláros árszint közelébe is emelkedhet, komolyabb inflációs menet esetén pedig az 10000 dolláros szintet is meghaladhatja.
Hosszabb távon, a jelentésben szereplő „Gold Allocation 2045” modell még 20800 dolláros aranyár lehetőségét sem zárja ki.
Az ezüstről szóló rész – ha lehet – még ennél is izgalmasabb. A szerzők szerint az ezüstben hatalmas potenciál lehet az AI-ipar, az energetikai átállás és az ipari kereslet miatt, ugyanakkor az árfolyama extrém kilengésekre képes. Ha az arany valóban eljut a 8900 dolláros tartományba, és az arany/ezüst arány visszatérne a korábban vízionált 30-35-ös értékhez, akkor matematikailag 200–300 dollár közötti ezüstár sem lenne elképzelhetetlen.
Az In Gold We Trust 2026-os jelentése tehát nem egyszerűen egy aranypiaci elemzés. Sokkal inkább egy figyelmeztetés arra, hogy a világ pénzügyi rendszere rendkívül ingatag lábakon áll, ami komoly átalakítást sűrget.
Így azok, akik képesek felismerni a történelmi mintázatokat – hogy a válságokat a kormányok és jegybankok szinte mindig ugyanazokkal az eszközökkel próbálják kezelni, – és tisztában vannak ennek a következményeivel, nemcsak jobban megérthetik a folyamatokat, hanem nagyobb eséllyel profitálhatnak is belőlük.
Mert ha a következő évek valóban az inflációról, a pénznyomtatásról, az eladósodásról és a monetáris bizonytalanságról szólnak majd, akkor a fizikai arany és ezüst szerepe a világban teljesen új szintet léphet, egészen más megvilágításba kerülhet.
Ha még időben lépnél a nemesfémek felé, itt felveheted velem a kapcsolatot.