Aranyékszer vagy befektetési arany?

Amikor azt mondom az embereknek, hogy fektessenek aranyba, sokszor azt tapasztalom, kavar van a fejekben. Most ezt szeretném eloszlatni. 

Sok embernek, az aranyban történő megtakarítás nyaklánc és gyűrű vásárlást, vagyis ékszerbe történő „befektetést” jelent. Nos, csendben megsúgom, nem jó az irány, mivel befektetési szempontból, komoly különbség van az ékszer arany és a befektetési arany között. 

Nagyon izgalmas a téma, és ezekkel az információkkal igen kevesen rendelkeznek. 

Az arany, köszönhetően annak a tulajdonságának, hogy szinte elpusztíthatatlan, nem korrodálódik, viszont nagyon puha, könnyen alakítható, formálható fém, már nagyon régóta ékszerek alapanyagát képezi. Azonban az előnye – nagy puhaság – egyben a hátránya is, hiszen a színarany ékszerek a nagy kopás miatt szinte hordhatatlanok lennének, így „szennyezni” szokták főleg rézzel, ezüsttel vagy platinával, hogy a kopásállóságát növeljék. (Ezek okozzák az aranyékszerek eltérő színét.) 

A puhaságról jut eszembe, biztosan megvan a kép valamelyik westernfilmből, amikor a fickó ráharap egy pénzérmére. Ha látszik benne a foga nyoma, tudja, hogy aranyat harapdál.  Vagyis az aranyékszerek soha nem színaranyból készülnek. Éppen ezért nem is lehetnek 24 karátosak, ami a színarany karátmegjelölése. Az aranyékszerek maximum 18 karátosak lehetnek. Befektetési szempontból az ékszerarany a legdrágább mulatság az aranybefektetések közül. 

Mivel minden arany ékszer árának van áfatartalma, valamint magának az ékszernek formája, mintája, ezért az áfán felül fazondíj is terheli. A visszaváltása pedig csak törtarany árban lehetséges, így igencsak veszteséges befektetésnek tekinthető, hiszen drágábban tudom megvenni mint a befektetési aranyat, s mivel közel nem olyan tiszta, s a karátszáma is elmarad, zömében csak veszteséggel tudok „kiszállni” belőle.

No de nézzük sorjában

  1. Az ékszerarany ÁFÁ-s termék, ami ugye nem meglepő, hiszen szinte mindennek van ÁFA tartalma. Csakhogy 2004 óta az egész Európai Unióban ÁFA-, vám -, és illetékmentesen lehet befektetési aranyat vásárolni. (Ez az ékszeraranyra nem vonatkozik, csak a befektetési aranynak számító, tömbökbe, lapokba vagy rudakba öntött aranyra. Meglepő? Nem tudtál róla? Na igen, ezt nem reklámozzák.)
  2. Az ékszeraranyat az ötvösmester egy bizonyos fazonban és mintával készíti el, aminek megkéri az árát, ez az úgynevezett fazondíj. Ez szintén drágítja az ékszert. A befektetési aranyra, amely ezzel szemben – ahogy az előbb írtam – tömbökben, rudakban kapható, nem kell fazondíjat fizetnünk.
  3. Az aranyat, amelyből ékszer készül, a nemesfém puhasága miatt ötvözni kell ezüsttel, rézzel, hogy növeljük a kopásállóságát, és ékszerként hordható legyen, ami viszont csökkenti a karátszámot. Ezért egy nyaklánc soha nem lesz 24 karátos, mint a színarany, maximum 16 vagy 18. 
  4. Nos, ha eddig minden OK, akkor most nézzük meg, mi történik visszaváltáskor, amikor az ékszeremért pénzt szeretnék kapni. Ha szerencsénk van és valakinek éppen úgy tetszik az aranyláncunk, ahogyan van, és hajlandó is kifizetni azt az árat, amit kigondoltunk érte, rendben is van a dolog, pénz és ékszer, árában gazdát cserél.

De mi van, ha nincs időnk kivárni egy alkalmas vevőjelöltet, mert sürgősen kellene a forint érte? Akkor ugye megpróbáljuk eladni. Ami nem nehéz, hisz számos helyen vesznek be aranyat, viszont az árat, itt már nem mi szabjuk meg, mint az előző esetben. Sőt! Még a karáthoz tartozó értéket sem látjuk viszont visszaváltás esetén, mert csak törtarany árat számolnak érte, hiszen nagy valószínűséggel újraöntik. Ez pedig már komoly, akár 40-50%-os veszteséget is jelenthet, ha befektetési céllal vásároltuk az ékszert.

Viszont ha a befektetési aranyunkat szeretnénk visszaváltani – cégtől függően – 3-15% költséggel pénzzé tehetjük. Itt az ár több dologból tevődik össze. Egyrészt abból a tényből, hogy a befektetési aranyunk rendelkezik-e Good Delivery, LBMA minősítéssel és 24 karátos, vagyis „négykilences”-e, azaz 999,9 ezrelék tisztaságú. Befektetési célra csak az ilyen megjelölésű befektetési aranyat szabad megvenni, mert ezek a jelölések garantálják, hogy az aranyunkat bárhol a világon, értéklevonás nélkül váltják pénzre. 

Összefoglalva tehát megtudtuk, hogy az ékszerarany a befektetési aranyhoz képest, nem csak sokkal drágább, mivel ÁFA és fazondíj is terheli, de nem is olyan tisztaságú, visszaváltani pedig, csak komoly veszteséggel tudjuk. 

Konklúzió: aranyékszert csillogáshoz, aranytömböket pedig befektetéshez vegyél! 🙂