A világban érzékelhető események, a fizikai arany alapú új valuta, a brics létrehozásának lehetősége (itt írtam erről), a geopolitikai kockázatok, és a Magyarországon még mindig extrém magas inflációs adatok miatt, a lakosság körében is egyre nagyobb hangsúlyt kap az arany, mint befektetési és megtakarítási forma. Vagy egyenesen, mint menekülőeszköz, mellyel megmenthetjük a vagyonunkat az elértéktelenedéstől.
Ugyanakkor a közmédiának, valamint a bankok és biztosítók erőteljes kommunikációjának „hála” még mindig vannak, akik idegenkednek és félnek tőle.
Biztos vagyok benne, ha az emberek felismernék, hogy a bárhol és bármikor könnyen pénzzé tehető fizikai arany felhalmozásával hosszú távú pénzügyi stabilitásra és – ezzel együtt – lekötésmentes, és nyereséges megtakarítási formára tehetnek szert (az elmúlt 20 évben több mint 700%, az elmúlt 5 évben, közel 100% hozam), akkor többé nem lenne ember, aki bankhoz vagy biztosítóhoz vinné a megtakarításra szánt pénzét.
De hát az aranynak nincs kamata! – hallom sokszor, mintegy igazolásként, hogy az arany mennyire rossz választás. Ez így van, valóban nincs kamata. Ahogy a részvényeknek sincs. Az ilyen eszközöknek hozama van.
A különbség a kamat és a hozam között
A kamat az a pénzösszeg, amit pluszban a saját pénzünkre kapunk egy pénzintézettől cserébe, hogy használhatja a pénzünket, a hozam pedig a teljes befektetés értékének a változása. Az arany 5-10-20 éves hozama például veri bármelyik biztosításét! Ahogy láthatjuk az alábbi táblázatban. Forrás: https://goldprice.org/
Ha visszatekintünk az arany elmúlt 20 évére – azt láthatjuk – hogy az árfolyama 20 év alatt, több mint 700%-ot emelkedett. Vagyis ha 20 évvel ezelőtt aranyba tettünk volna 1.000.000 Ft-ot, az most a hétszeresét érné. Mikor tudott egy biztosítás ilyen számokat produkálni?
Az idegenkedés hátterében leginkább az a tudatos koncepció áll, hogy bő 60 éve az aranyat, mint értékálló megtakarítási, befektetést egyszerűen kivonták a köztudatból.
Hiszen kinek jó egy olyan, végig likvid megtakarítási forma, amely az ügyfél számára áfa-, és illetékmentes, költséghatékony, nyereségben pedig magasan veri valamennyi bank és biztosító bármely termékét? Nos, a válasz kézenfekvő: ez egyedül az ügyfélnek jó. Sem a banknak, sem a biztosítóknak, sem az államnak!
Amikor 1946. augusztus elsején bevezették a forintot, az még aranyalapú pénz volt. Aranyforintnak hívták. Akkor még élt az aranyfedezet, ami garantálta a pénz értékét, mivel csak annyi papírpénz lehetett forgalomban, aminek az értéke aranyban ott volt a kincstárban. Ezért nem volt infláció. Az inflációtól való védelem kulcsszereplője ugyanis: a fizikai arany.
Hasonlítsunk össze egy papírpénzt, egy aranytömbbel, és gondolkozzunk el a következő kérdéseken… Mi a legelső szembeöltő különbség? Az anyaguk. A papírpénz anyaga (a papír) milyen önálló értékkel bír? És az aranytömb anyaga (a színarany) milyen önálló értékkel bír? Vajon melyik értékesebb? Melyik kerül többe? Melyiknek nőtt az értéke a hétszeresére az elmúlt 20 évben? Melyiknek sikerült megdupláznia az árát az elmúlt 5 évben?
Mióta a papírpénzt bevezették, az már 90% elveszített az értékéből. Az euró is 85%-ot, pedig az a legfiatalabb pénzeszköz a világon. Alig 20 éve létezik. S máris ekkora az értékvesztése. Az aranyat évszázadokig a pénzzel, a valódi értékkel azonosították.
Csak azóta, mióta NEM pénzként tartják számon (1918-ban adta ki IV. Károly magyar király az utolsó aranypénzt), az értéke a 9200-szorosára nőtt!
A következő ábrán a papírpénz (a dollár – értékvesztés tekintetében – tetszőlegesen behelyettesíthető bármely fotgalomban lévő papírpénzzel) és a befektetési arany árfolyamát követhetjük nyomon az elmúlt években. Az aranyét 1975-től.
Értelmezve ezt az ábrát, nyilvánvalóvá válik, hogy pénzben évtizedekig megtakarítani nem túl célravezető dolog, lévén, hogy egy egyre értéktelenebb eszközben tesszük. Hiszen ahogy a dollár, úgy a forint, az euró, vagy a japán yen is egyre veszít az értékéből. Könnyű belátni, hogy minél később használjuk fel a pénzben megtakarított összeget, az annál kevesebbet fog érni.
Míg az aranyban gyarapodó tartalék – az ábra tanúsága szerint – az idő múlásával egyre többet ér. Impozánsan gyarapodó aranytartalékkal pedig bárki rendelkezhet, aki szeretné kihasználni a fizikai aranyban rejlő lehetőséget és van havonta 20-50-100 ezer forintja (tetszőlegesen megválasztható), amit szeretne rendszeresen aranyra váltani.
Sokak félelme az aranytól abból is táplálkozik, hogy a pénzt és az aranyat különválasztják egymástól, mintha az arany is csupán pénzért megvehető vagyontárgy lenne. Azonban ezt a gondolkodást el kell engedni, és ugyanúgy kell tekinteni rá, mint a pénzre. Mint a VALÓDI PÉNZRE, mely szerepet az arany évszázadokon át betöltött!
Gondoljunk csak bele milyen lenne, ha a vagyonunk (megtakarításunk) felett megállna az idő (infláció)? Vajon több pénzünk lenne (maradna)? Áremelkedés így-is úgy is lenne, ám nem kellene végignéznünk, ahogy a bankban vagy a biztosítónál lévő – évek óta gyűjtögetett – megtakarításunk évről-évre egyre inkább értéktelenné válna… S mi nem tehetünk semmit, hiszen le van kötve, nem nyúlhatunk hozzá, s emellett persze a biztosítási díjunkat évről-évre emelik.
Nézzük, az arany esetében milyen költségekkel kell számolni?
Az arany ellenzői szerint nagyon költséges elindítani egy aranybefektetést… Nos, egy biztosítás díja, az első 3 év teljes befizetésének a 90-95%-a kezdésnek. Ha átlagban 20.000 Ft-ot nézünk, akkor ez a költség egy biztosítás esetében olyan 648.000 Ft körül alakul. Ilyen mínusszal indulunk. Ehhez jönnek a folyamatos, havonta jelentkező kezelési költségek. Azért ezeket elég nehéz behozni magas infláció mllett, nem igaz?
Egy hasonló kaliberű aranymegtakarításnál a megbízási díjunk 300.000 Ft, amiért prémium minőségű, értékálló termékben gyarapíthatjuk a vagyonunkat, ráadásul minden egyes vásárlásnál 10-15%-kal olcsóbban jutunk aranyhoz, mint a versenytársaknál.
Tárolási díj
Ha valaki nem érezné biztonságban, így nem szeretné otthon tartani az aranyát, lehetősége van élni a tárolási szolgáltatásunkkal, aminek igen horribilis a költsége (az aranybefektetés ellenzői szerint). A valóságban ez a nettó tárolt érték 0,48%-a, vagyis ha egymillió Ft van nálunk aranyban, annak az éves tárolási díja: 4800 Ft/év. Igen, négyezer-nyolcszáz nem írtam el! Ez az a szörnyű nagy költség, amit emleget sok pénzügyi zseni. Így már látszik, hogy a fizikai aranyon alapuló megtakarításnak teljesen más az árképzése. Sokkal humánusabb és korrektebb költségekkel dolgozik.
Nyereség
Nagyon sokan, amikor eljön egy megtakarításos életbiztosítás lejárati ideje, azt tapasztalják, sehogy sem jön ki jól a matek! Hiszen még annyi pénz sem folyik vissza, amennyit évtizedek alatt (!) beletettek, és akkor hol vannak a beígért milliók? Az elkápráztatásként használt táblázatok üres ígéretei is ekkor esnek le, s rájövünk, még laboratóriumi körülmények között sem tudott volna a havi 20.000 forintocskánk ennyi milliót kitermelni úgy, hogy közben folyamatosan levonásra kerülnek a biztosító és az alapkezelő „kezelési” költségei, valamint az ügynök fenntartási jutalékai…
Konklúzió: A fentiek ismeretében, talán már nem csak nekem vicces, hogy sokan az aranybefektetéstől tartanak, (és tartják megfoghatatlannak) a biztosításban pedig váltig hisznek. Akiknek nincs aranyuk, csak az információhiány miatt félnek tőle, ami könnyedén orvosolható.
A számok pedig nem hazudnak. Bárki utánanézhet az elmúlt évek teljesítményének. Én ezt az oldalt javaslom, több ízben osztottam már meg innen táblázatokat szemléltetési eszköz gyanánt. A fenti táblázat is innen származik. https://goldprice.org
A kisembernek is csak azt kellene tennie, amit a nagyok is tesznek! Vajon Magyarország miért turbózta fel 3000%-kal az aranytartalékát (3 tonnáról, 94,5 tonnára) az elmúlt pár év alatt?
Kína, Oroszország és az arab országok vajon miért vesznek a 2008-as válság óta, szisztematikusan, évi több száz tonna aranyat? Vajon olyan buták ezek a jegybankok, hogy nem tudják hova kellene tenni a pénzüket? Vagy lehet, hogy „ők” messzebbre látnak mint mi?
Talán már tudnak valamit, ami újfent ránk vár, tisztában látják azt, ami jön, tudják, hogy lépni kell, s az egyre értéktelenebb papírpénzt valami értékállóbba kell fektetni? Különben miért cseréltek volna több mint 950 milliárd dollárnyi papírpénzt aranyra, csak a 2022-es évben?
Javaslom, mindenki válaszolja meg magának ezt a kérdést…