Az előző írásomban – itt találod – felvázoltam egy gyors számítási módot, hogyan is kellene megtervezni a jövőbeni pénzügyeinket. Megnéztük, mi mindenre kell figyelni a nyugdíj, a gyermekünk taníttatása, a lakásfelújítás, vagy az autócsere pénzügyi megtervezésekor.
Viszont lehetünk olyan élethelyzetben, hogy nem tudunk egyszerre mindenre félretenni, mert egyszerűen nem telik rá. Ilyenkor prioritást kell felállítanunk. Komoly dilemma, hogy melyiket vegyük előre. Nézzük most meg a két legtöbbe kerülő tételt, a gyermekek oktatását, és a nyugdíjkérdést. Fessünk le két jövőképet…
Első verzió: Fókuszban a gyerek
Tegyük fel, hogy te, a gyermeked taníttatását, lakáscéljainak előremozdítását fontosabbnak tartottad, tehát erre fordítottad anyagi erőidet, a nyugdíj kérdését háttérbe szorítva. Rendben. A helyzetből adódóan gyermeked lubickol az életben, semmi gondja a tanuláson kívül, hiszen te mindent finanszírozol neki. Ez idő alatt vagy megtanulja beosztani a tőled érkező forrásokat vagy nem. Telik-múlik az idő, megszerzi a diplomáját, kirepül, dolgozni kezd, elképzelhető lakást is kapott tőled, így el is kezdi élni az életét. Majd megismerkedik valakivel, házasság, gyerekek, már ahogy az lenni szokott… Eközben mi történik veled?
Te ott leszel 65-70 évesen, elképzelhető, hogy betegen és segítségre szorulva mert nem tudsz megélni, és a szabad szemmel alig látható nyugdíjadból vagy kénytelen tengődni, mivel minden pénzed a gyermekeidre fordítottad, vagyis nem gondoskodtál a saját jövődről időben, és megfelelő módon. Így mit tudsz tenni? Vagy beköltözöl a gyerekekhez a kisszobába, aminek biztosan nagyon fognak örülni, vagy – mivel nincs rád idejük, hiszen hajtják a pénzt – beraknak egy idősek otthonába. Életszerű jövőkép? … No és tetszetős?
Nagyon szép, és becsülendő dolog, ha gondoskodni szeretnél a gyermekeidről, és rájuk fordítod minden pénzedet abban a reményben, hogyha eljön az ideje majd viszonozni fogják, és idős korodban majd ők segítenek és támogatnak téged. De mi van akkor, ha nem teszik meg? És nem azért mert nem akarják, hanem elképzelhető, hogy egyszerűen nem tudják.
Szuper, hogy próbálsz mindent megtenni értük! Ez így rendben is van. De ne a saját nyugdíjadra szánt pénzből tedd ezt meg! Ezt megismétlem annyira fontos: Szuper, hogy szinte erőn felül mindent próbálsz megadni a gyermekeidnek, de ezt ne a saját, majdani nyugdíjadra szánt pénzből tedd meg!
Ha a te prioritásodban, a gyerekeid taníttatását és lakáscélját, a saját jövőd, és stabil anyagi helyzeted megteremtése elé helyezed, akkor sajnos, az imént felvázolt jövő várhat rád. Ezzel azonban nem csak a saját jövődet nyomoríthatod meg, de az övékét is!
Mert ha 65 évesen, zéró megtakarítással a hátad mögött mégy nyugdíjba – gondold most végig – milyen lehetőségeid vannak a havonta hiányzó összeg előteremtésére? Hitelképes már rég nem leszel, vagyis ez nem opció. Halálodig dolgozol? És ha lebetegszel? Ha megsérülsz? Ha nem már kellesz sehova? Akkor tengődsz? Ingyenkonyhára jársz? Vagy mégy a gyerekeid nyakára, hadd romoljon meg a családi kapcsolat is? Tudom, vacak, elevenbe vágó kérdések ezek. Olyanok, amikbe nem szeretünk belegondolni. De kérlek, egy kicsit éld bele magad mindkét helyzetbe.
Második verzió: Fókuszban az időskori anyagi biztonság
És most jelenítsünk meg egy másik jövőképet. Nézzük, mi történne, ha számodra, a saját stabil jövőd megteremtésén lenne a hangsúly? (Emellett persze még segíthetnéd őket, de önmagad, pontosabban a saját stabil anyagi jövőd lenne a prioritás.)
Mit tehet a lurkó, ha nincs pénz tanulni? Pl. elmehet dolgozni, és tanulhat levelezőn, vagy millió diákmunka elérhető nappali tagozat mellett is, és ha nincs anyuék pénzén habzsi-dőzsi, lehet még a mértékletességet is megtanulja. És talán még arra is rá lenne kényszerülne, hogy megtanulja magát ellátni, megtanuljon főzni, mosni, beosztani stb. Nem tudom, te hogy vagy vele, végül is a te gyermeked, de elképzelhető, hogy talán mindez a hasznára válna?
Vagy fölvehet pl. diákhitelt a tanuláshoz, lakáshitelt, CSOK-ot a lakáscélokhoz, vagy ott van még a Babaváró is, illetve nyilván ő is takarékoskodhat a céljaira (hisz tőled is ezt látta!), és hamar megtanulta, hogy neki is ki kell vennie a részét a dologból. És ha hitelbe kényszerül, akkor van rá 40 éve, hogy visszafizesse, vagyis egy szó mint száz, sokkal több lehetősége van a helyzet megoldására, mint neked lesz 65-70 éves korodban.
Nézzük, eközben mi történik veled? Kényelmesen és gondtalanul élsz a korábban szépen, fegyelmezetten összepakolt jövedelmedből. Még őket is ki tudod olykor-olykor segíteni. Az unokák örömmel vannak nálatok, gond nélkül el tudjátok őket vinni ide-oda, kívánságokat tudtok teljesíteni, szóval nem szorultok a gyerekekre. A pároddal el tudtok menni kirándulni, van pénzetek nyaralni, a hobbitokkal foglalkozni, van kedvetek nagyokat nevetni és még mindig tudtok örülni az életnek, a barátoknak, a holnapnak, a családnak, a terveiteknek… Nos, melyik jövő tetszene jobban?
Felvázoltam két jövőképet… Két, nagyon is életszerű-szagú képet. Két, homlokegyenest más alternatívát. Lehet, hogy nem teszik. Lehet, hogy most a legszívesebben vitába szállnál velem. Igen, már hallom is: “Az én gyerekeim biztosan nem dugnának idősek otthonába!” Én elhiszem neked. Ettől függetlenül, ha Te gondoskodsz a saját jövődről és nem tőlük várod el, semmiképpen sem fogod őket olyan helyzetbe hozni, hogy egyáltalán el kelljen gondolkozniuk ezen. Tudom, nem könnyű meghozni egy ilyen döntést. Talán önzőségnek érezheted, vagy lelkifurdalást okozhat neked a saját jövőd bebiztosítását a gyerekeid elé helyezni. De pont azért kellene megtenned, mert szereted őket, és nem akarsz nekik rosszat azzal, hogy idős korodban a nyakukba varrod magad.
Az én dolgom, vagy ha úgy tetszik, felelősségem pedig az, hogy tükröt tartsak az ügyfeleim elé. Hogy tudják, ha a belenéznek, és nem tetszik amit látnak, akkor tudjanak változtatni! Mert egy pénzügyesnek nem az a feladata, hogy egy cuki rózsaszín jövőt fessen le neked! Ezzel már pont épp elegen altatják el magukban ezeket a gondolatokat!
A feladatom az, hogy megmutassam mi vár rád ha egyik vagy másik verzió mellett döntesz. Egy kívülálló ugyanis sokkal józanabbul tud mérlegelni (és a pénzügyekben ez a lényeg), mert nem homályosítják el az érzelmek.
És ígértem még egy dolgot. Az előző írásomban kiszámoltuk mennyi pénzt kellene leraknod annak reményében, hogy tudd finanszírozni a rád váró eseményeket.
Nagyon fontos! Minél kevesebb pénz áll rendelkezésedre, annál jobban meg kell nézned, hová teszed! Hiszen ha nem állnak milliók a gardróbban, akkor rengeteget kockáztatsz ha valakire – aki éppen csak beesik az ajtón – rábízod!
Mielőtt bármilyen megtakarítási döntést meghozol, el kell gondolkoznod néhány alapdolgon:
- Számítsd ki mennyi időd van megtakarítani. (Vagyis mikortól számíthatsz a jövedelmed drasztikus csökkenésére?)
- Döntsd el, számold ki, mennyi pénzt tudsz havi szinten addig megtakarítani.
- Ha ez az összeg túl alacsony – az előző írásomban felvázoltakhoz képes, ha még nem olvastad itt találod – írd össze miből, hogyan tudsz még pénzt keresni.
- Nézd meg az adott ajánlatban milyen formában gyűlik a pénzed, vagyis mi a megtakarítás alapja, „miben” fogsz megtakarítani.
- Majd nézz utána, hogy az az eszköz, amiben megtakarítani szándékozol, hogyan teljesített, mondjuk az elmúlt 20 évben. (Itt olyan időtávot célszerű megnézni, ami még hátravan addig, mikortól drasztikusan lecsökken a havi bevételed.)
- És végezetül nézd meg, hogy arra az eszközre amiben megtakarítani szándékozol, hogyan hatnak a világban tapasztalt események: úgy mint globális infláció, nemzetközi konfliktusok, háborús helyzet, gyengülő gazdaság, recesszió. Ugyanis könnyen elképzelhető, hogy még nem kifelé jövünk k ezekből…
Ha ezekkel megvagy, nagyon jó. Ha valahol elakadtál és segítségre lenne szükséged – minden kötelezettség nélkül – bátran fordulhatsz hozzám, szívesen segítek benne.
Ez elég hosszú írás lett, így már nem térek ki a megoldási tételekre. De rövidesen érkezik a folytatás.