Európa egyszerre akar környezettudatosabb, iparilag fejlettebb és katonailag erősebb lenni. Elektromos autókat, szélerőműveket, robotokat, drónokat és korszerű repülőgépeket akar gyártani. Ennek azonban van egy komoly akadálya: mindehhez olyan stratégiai fémekre van szüksége, amelyekkel nem rendelkezik.
Vegyünk például két ritkaföldfémet: a neodímiumot és a prazeodímiumot. A legtöbben valószínűleg még a nevüket sem hallották soha, pedig nélkülük nem készülhetnének el azok a nagy teljesítményű mágnesek, amelyek az elektromos motorok, szélturbinák, robotok és számos védelmi eszköz működéséhez szükségesek.
Európa rendelkezik tervekkel, mérnökökkel és gyárakkal, viszont alapanyaggal nem. A szükséges ritkaföldfém-mágnesek 98 százaléka Kínából érkezik.
Ez olyan, mintha felépítenénk egy hatalmas pékséget, megvennénk a legmodernebb kemencéket, majd kiderülne, hogy a lisztet szinte kizárólag egyetlen beszállítótól tudjuk beszerezni. Amíg ő szállít, minden rendben. Ha azonban csökkenti a mennyiséget, engedélyhez köti a kivitelt vagy előnyben részesít bizonyos vásárlókat, az egész működés bizonytalanná válik.
Kína az elmúlt években több ízben megmutatta, hogy kész (vissza)élni a helyzeti előnyével. Exportkorlátozásokat vezetett be, szigorította az engedélyezést, vagyis számára ezek a kritikus fontosságú fémek nem egyszerű árucikkek, hanem komoly stratégiai eszközök.
Befektetőként éppen itt válik érdekessé a történet.
A neodímium és a prazeodímium közös világpiaci ára 2024-ben még 55 dollár körül járt kilogrammonként. 2026 augusztusára megközelítette a 109 dollárt. Vagyis nagyjából két év alatt megduplázódott.
Leginkább azért, mert az elektromos közlekedés, az energiaipar, az automatizálás és a hadiipar egyre több nagy teljesítményű mágnest igényel, amelyeknek ez a két ritkaföldfém fontos alapanyaga.
Hasonlóan érdekes folyamat zajlik a réniumnál is, amely most, 2026 szeptemberében került be a Golden Gates AG kínálatába.
A rénium egyik legfontosabb felhasználója a repülőgépipar. Ahogyan emelkednek a védelmi kiadások, egyre nagyobb figyelem irányul erre a fémre is.
A kínálat azonban itt sem tud könnyen lépést tartani a kereslettel. Önálló réniumbányák gyakorlatilag nincsenek. A fémet elsősorban melléktermékként nyerik ki. Hiába lenne rá hirtelen kétszer akkora igény, a termelést nem lehet egyik hónapról a másikra megduplázni.
Az árfolyam pontosan ezt az egyensúlytalanságot mutatja. Egy 2026-os kínai jelentés szerint a rénium ára 2024-ben még 1370 dollárnál mozgott, azonban 2026 elejére 6100 dollár fölé emelkedett. Ez több mint 340 százalékos drágulás.
Már többször írtam arról, hogy egy kiegyensúlyozott portfólióban minden eszköznek más szerepe van.
Az aranytól elsősorban azt várjuk, hogy hosszú távon őrizze a vagyonunk értékét, biztonságot és stabilitást adjon. A ritkaföldfémeknél és a technológiai fémeknél ezzel szemben a magasabb növekedési potenciál kerül előtérbe. Ennek érdekében szélsőségesebb ármozgásokat is el kell fogadnunk.
Ezeket a fémeket azoknak ajánljuk, akik az aranynál nagyobb növekedési lehetőséget keresnek, és tisztában vannak azzal, hogy ezért nagyobb kockázatot kell vállalniuk. Akik nem ijednek meg attól, ha az árfolyam átmenetileg visszaesik, kellő érzelmi stabilitással rendelkeznek a szélsőséges árfolyammozgások kezelésére, és nem kényszerülnek arra, hogy egy előre meghatározott időpontban mindenképpen el kelljen adniuk.
Én jellemzően 5-6 évben gondolkodnék ezen nyersanyagok esetében.
Ez nem azt jelenti, hogy hosszú éveken át kötelezően meg kell tartani őket. Ha az árfolyam akár pár hónap alatt jelentősen megemelkedik, a nyereség természetesen bármikor realizálható. Azért beszélek mégis 5–6 éves időtávról, hogy ne néhány hónap után várjuk a csodát, adjunk elegendő időt az eszköznek a növekedésre.
Ez persze nem zárja ki azt, hogy megismétlődjön, például az a rally, amit tavaly az ezüst produkált. Abszolút benne van a pakliban. De az is fontos, hogy aki befektetési fémekben gondolkodik ne feltétlenül pár hónap alatt akarjon nagyot szakítani.
A technológiai és ritkaföldfémek szerepe tehát nem az, hogy kiváltsák, leváltsák az aranyat.
Nem helyette, hanem inkább mellé kerüljenek a portfólióba. Mert a feladatuk elsősorban nem a stabilitás fokozása, hanem a teljes befektetés növekedési potenciáljának az erősítése.
Miért van ezekben a különleges nyersanyagokban kivételes lehetőség?
Mert miközben a világ a mesterséges intelligenciáról, az elektromos autókról és a megújuló energiaforrásokról beszél, mindehhez egyre több olyan különleges fémre van szükség, amelyek birtoklásáért ma is komoly harcok folynak a nagyhatalmak között.
A következő évek nagy kérdése nem az lesz, hogy milyen új technológiák jönnek majd létre, hanem az, lesz-e elegendő azokból a nyersanyagokból, amelyek nélkül ezek a technológiák nem létezhetnek és nem működhetnek.
Ha nyitnál ezek elé, érdekel személyre szabott portfóliótervezés ezekkel a különleges nyersanyagokkal, itt jelezheted nekem.