Volt idő, amikor a pénz mögött még valódi érték állt. A legtöbb ország pénze közvetlenül vagy közvetve a fizikai arany árfolyamához volt kötve. Vagyis egy országban annyi készpénz lehetett forgalomban, aminek az értéke (átlagosan kb.. 25%-ban) megvolt aranyban a kincstárban.
Ez volt az aranyfedezet vagy aranystandard időszaka.
A forgalomban lévő pénz mennyiségét nem lehetett korlátlanul növelni. Ha egy ország több pénzt akart kibocsátani, ahhoz több aranyra volt szüksége. Az aranyfedezet természetes korlátot jelentett a pénznyomtatással szemben.
Elég csak a Covid utáni időszakra gondolni. A világ számos országában soha nem látott mennyiségű új pénz került a gazdaságba, amelyet néhány éven belül jelentős infláció követett.
A pénzmennyiség növelése ugyanis erős inflációgerjesztő hatással bír.
Amikor 1971-ben Richard Nixon amerikai elnök ideiglenesen” felszámolta az aranyfedezet intézményét – sok ország követte az amerikai példát.
Ezzel együtt, megszüntették a dollár aranyra válthatóságát is. Addig, ha bevittél 35 dollárt a bankba, egy uncia aranyat kaphattál érte. Amerika a világ bármely részével kereskedett, ahol – emiatt – készséggel elfogadták a dollárt.
Az aranyfedezet megszüntetésével együtt, a dollár aranyra válthatóságának megszűnése sokkolta a világ gazdaságait. Amerika rendesen kihúzta a gyufát sok ország szemében. Temérdek mennyiségű egyre apadó értékű dolláron ültek, amit igyekeztek maradandó értékekbe menekíteni. pl… ekkor építette Kína a híres szellemvárosait.
A nixoni döntést követően a pénz mennyiségét már nem korlátozta az aranytartalék. Ennek következményeit mai napig a saját bőrünkön érezzük.
A történelmi aranyárfolyam tökéletesen bemutatja, hogyan változott meg az arany árának viselkedése az aranyfedezet eltörlése után. A dollárértékek egy uncia mennyiségre vonatkoznak. https://www.elemetal.com/prices/gold
(1 uncia = 31,1 gramm)
1833 – 1918 → 19 $
1918 – 1932 → 21 $
1934 – 1968 → 34 $
1971 → 40 $
1972 → 58 $
1973 → 97 $
1974 → 154 $
1979 → 306 $
1980 → 615 $
A számok egészen döbbenetesek.
Több mint száz éven keresztül az arany ára alig változott. Az 1800-as évek közepétől egészen 1970-ig szinte végig ugyanabban a tartományban mozgott. Az aranyfedezet eltörlése után viszont drámai változáson ment át. Első pillantásra úgy tűnhet, mintha az arany hirtelen sokkal értékesebbé vált volna.
Valójában azonban nem az arany, hanem a pénz változott meg. Drasztikus értékvesztésbe kezdett, ami napjainkra már égető problémává vált.
A 2008-as pénzügyi világválság volt az első komoly jel, ami megmutatta a papíralapú pénzügyi rendszer sérülékenységét. Ekkor mutatkozott meg a világ számára először a fizikai arany ereje, amikor 3 év alatt megtriplázódott az árfolyama (2008 – 2011 között), ugyanis a befektetők újra a fizikai arany biztonságát, stabilitását keresték.
A jegybankok ráébredtek arra, hogy a devizatartalék önmagában nem jelent valódi biztonságot. Ahogy az sem, ha minden vagyonunkat papír alapú eszközökben tartjuk. A 2008-as válság lezárása után megfordult egy közel húsz évig tartó trend: a világ jegybankjai nekiláttak évszázados aranytartalékaik visszaépítésének..
Az arany eközben mindvégig ugyanaz maradt: ritka, korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló nemesfém, amelyet nem lehet egy jegybanki döntéssel sem előállítani, sem eltörölni. A papírpénzt viszont bármikor, korlátlan mennyiségben létre lehetett hozni.
Talán nem véletlen, hogy a világ jegybankjai azóta is szisztematikusan növelik aranytartalékaikat. Érdemes talán elgondolkozni azon, hogyha a jegybank – amely létrehozza a pénzt – aranyat vesz, elképzelhető, hogy az átlagember számára is ez lenne megoldás az anyagi stabilitás biztosítása érdekében?
Ha Te is szívesen kihasználnád az oldalazó árfolyamban rejlő potenciált, itt jelezheted felém.
Legközelebb jobban körüljárjuk az arany ellendrukkereinek álláspontjait és az aranyat övező tévhiteket is.