Amikor kb. 2,5 éve megjelent a kínálatunkban a Green Economy (Zöld energia) termékcsalád, azonnal heves ellenállást váltott ki bennem. Emlékszem, el sem akartam menni a rendezvényre, ahol bemutatták nekünk! Egyiknek-másiknak még kimondani sem tudtam a nevét, nemhogy megjegyezni. 😊 Utáltam az egészet. Olyan jól elvoltam az arannyal, ezüsttel, nem értettem minek kell ezzel foglalkozni, úgysem kell majd senkinek, hiszen soha senki nem hallott még a diszpróziumról vagy a prazeodímiumról…
Viszont győzött a kötelességtudat. Ha már itt vannak, és megjelentek a kínálatunkban, akkor bizony meg kell tanulnom mik ezek, hogyan működnek, mi értelmük van…
És ahogy gyarapodott a tudásom, annál inkább tudatosult bennem… minél fejlettebb a technológia, annál több fizikai anyagra van szükség a működtetéséhez.
Ugyanis, minden egyes e-mail, minden AI-válasz, minden felhőben tárolt fotó mögött hatalmas fizikai infrastruktúra áll: adatközpontok, szerverparkok, hűtőrendszerek, kábelek, chipgyárak, energiaellátó hálózatok. Ezeket pedig nyersanyagok működtetik. Pontosabban fémek. Főként ritkaföldfémek. A digitalizáció nem csökkenti, inkább felerősíti e nyersanyagok szerepét.
A modern technológia mögött tehát véges, fizikai anyagok állnak.
És ebben, így nézve elképesztő anyagi potenciál van – ami már az én területem! 😊
A ritkaföldfémek jelentőségét nem az mutatja meg, mire használjuk őket, hanem az, hogy mi omlana össze nélkülük. Nem létezne okostelefon, laptop, SSD/HDD adattárolás, műhold, radar, precíziós navigáció, elektromos motor, hibrid hajtás, szélerőmű, kijelző, MRI készülék, lézersebészet és sorolhatnám…
Mit mutatnak a friss adatok?
Tavaly, Kína erős korlátozást vezett be a ritkaföldfém-exportra, (két nyersanyag forgalmazása nálunk is megszünt) ugyanakkor összességében az mégis kirívó mértékben megugrott.
Kína adja a világ ritkaföldfém bányászatának kb. 70%-át, de ami fontosabb, a máshol bányászott ritkaföldfémek közel 90%-a (!) is itt landol, mert náluk a legfejlettebb a ritkaföldfém-feldolgozó ipar. „Nem az nyer akinek búzája van, hanem akinek malma!”
Ezért ezeket az elemeket stratégiai fegyverként is kezelik Kínában (gondoljunk csak a hacacáréra az USA-val).
A lenti grafikon jól látható, az említett export-növekedés. https://en.macromicro.me/collections/25761/rare-earth/139521/china-rare-earth-export-quantity
Amikor ilyen történik, az legtöbbször nem túltermelést jelent, hanem azt, hogy a világ hirtelen sokkal többet akar ezekből vásárolni. Ilyenkor az országok készleteket halmoznak fel, az ipari szereplők előre bevásárolnak, és a piac a jövőbeli hiánytól való félelemre reagál.
Más szóval: a mennyiségi ugrás gyakran a kereslet erősödésének jele – ami idén – már az árakban is egyre jobban megnyilvánul. (Lásd az alsó ábrán.)
A legfontosabb felismerés
Önmagában az árfolyam csak egy szám. A szám mögött viszont mindig okok állnak. Kereslet. Kínálat. Politikai döntések. Technológiai ugrások. Bányászati kapacitások. Energiaárak. Szabályozások.
Amikor valaki megérti, hogy mi, miért és hogyan mozgatja az árakat, onnantól már nem csak követi a piacot — hanem érti is.
És aki érti, az nem kiszolgáltatott többé a híreknek, a hangulatnak vagy a tömeg reakcióinak. Az ilyen ember képes arra, hogy saját maga tanácsadójává váljon.
Aki az árakat nézi, az csak a felszínt látja. Aki az okokat figyeli, az a jövőt.
Először én is csak az árakat néztem. De elkezdtem tanulni róluk, megismerni és megérteni a működésüket, és ma már a folyamatokat figyelem. A kettő között pedig óriási különbség van. Érdemes ezt időben felismerni.