A Golden Gates Edelmetalle AG évente megrendezésre kerülő Power Day eseményének egyik kiemelt vendége, most márciusban, Jürgen Birner volt, a pro aurum (Goldhaus München) igazgatója, aki több mint 20 éves iparági tapasztalattal rendelkező nemesfém-szakértő. Előadásaiban gyakran beszél arról, hogy a befektetési piacokat nem rövid ármozgások, hanem nagy, több évtizedes ciklusok irányítják.
Vannak időszakok, amikor a pénzügyi eszközök – például a részvények és kötvények – dominálnak, és vannak korszakok, amikor a reáleszközök (nyersanyag, nemesfém, ingatlan, műtárgy) kerülnek előtérbe.
A hetvenes évek inflációs időszakában például az arany ára néhány év alatt a sokszorosára emelkedett. A kétezres évek elején, a dotcom-lufi kipukkanása után ismét a nyersanyagok és a nemesfémek kerültek reflektorfénybe.
Valódi pénz vs. papírpénz
Birner az előadásaiban gyakran hangsúlyozza az arany különleges szerepét.
Ahogy fogalmaz: „Mivel az arany az eredeti pénz, az első világvaluta, aki arannyal rendelkezik, mindig a megfelelő valutával rendelkezik.” Ez a gondolat nem újkeletű. A történelem során generációk tapasztalták meg, hogy amikor a pénzrendszer bizonytalanná válik, az arany gyakran stabil pontként működik.
Birner szerint a mai pénzügyi piac legnagyobb tragédiája: „Ma emberek tömegei csupán vélt biztonságba fektetnek a fix kamatozású eszközeikkel.” A negatív reálkamat miatt ezek a megtakarítások valójában csak nominális – azaz névleges – értéket őriznek meg.
Reálkamat = kamat – infláció
Ha a pénzedre kapsz 5% kamatot, ám közben 8% inflációval is számolni kell, akkor a pénzed valójában 3%-ot veszít az értékéből. Ez a negatív reálkamat. A nominális érték azt jelenti, a számládon nő a szám, de kevesebb árut tudsz vásárolni belőle. Ez a vásárlóérték-csökkenés.
Tegyük fel: van ma 10 millió forintod, jövőre pedig már 10,5 milliód. Papíron ugye nőtt a pénzed (vagyis nominálisan), de ha közben az árak 10%-ot emelkedtek, akkor valójában csökkent a pénzed vásárlóértéke, azaz szegényebb lettél.
Ezért mondja Birner, az emberek biztonságot látnak a fix kamatban, de ha a reálkamat negatív, akkor ez csak látszatbiztonság.
Mert a pénzed értéke lassan, de biztosan eltűnik. Ez az oka annak, hogy sok elemző szerint ilyen környezetben mint a mostani, a reáleszközök kerülnek előtérbe.
A Markowitz-féle portfólióelmélet nem működik
Az alapgondolat: oszd szét a pénzed (vagyis diverzifikáld) több eszköz között, így a befektetésed kiegyensúlyozottabb lehet, mert porlasztod a veszteséget. Így nem egy befektetésen buksz sokat, mert az eszközök, amikbe pénzt tettél, nem mindig mozognak együtt.
Tipikus példa a Markowitz-féle diverzifikált portfólióra:
- részvények
- kötvények
- etf-ek
-
készpénz
Ha az egyik esik, a másik még emelkedhet → a portfólió így stabilabb lesz.
Mit mond erre Birner?
Birner kritikája általában az, hogy a fenti modell egy ideális világra készült, ahol:
- az infláció alacsony
- a pénzrendszer stabil
- a kötvények valóban biztonságosak (stabilan infláció feletti hozamot adva)
-
és az eszközök árfolyama nem együtt mozog
A mai világban viszont inkább az történik, hogy:
- a részvény esik
- a kötvény is esik
-
és a pénz értéke romlik
Tehát a portfólió egyszerre veszít minden eszközön.
Birner szerint a klasszikus modell hibája:
- túl nagy súlyt ad a pénzügyi eszközöknek
-
és alig számol reáleszközökkel
Birner javaslata: Diverzifikálj eltérő tulajdonságú eszközök között. Legyen benne hasonló arányban, pénzügyi és reáleszköz is. Így balanszban lesz a portfóliód, és megvalósul Klapka György híres mondása: „Valami mindig megy”
Miért jó ötlet nemesfémekkel gazdagítani a portfóliót?
A jelenlegi gazdasági környezetben több olyan tényező is megjelent, amely a történelemben gyakran a reáleszközök erősödéséhez vezetett:
- növekvő államadósságok
- fokozódó geopolitikai feszültségek
- monetáris kísérletek a gazdaság és a pénzeszközök stabilizálására
-
súlyosbodó inflációs kockázatok (gazdaságélénkítés miatti pénznyomtatás)
Ezért ma már egyre több befektető nyit szívesen a nemesfémek felé.
A legfontosabb tanulság
Jürgen Birner szerint minden idők legnagyobb monetáris politikai kísérletének végén ismét a klasszikus megtakarítók lesznek a vesztesek. Azok, akik élet-, vagy nyugíjbiztosítással terveznek gondoskodni időskorukról, vagy hagyományos megtakarítást választanak a későbbi ingatlanvásárlásra, vagy gyermekeik jövőjére gondolva.
A történelem már több ízben megmutatta, hogy a befektetések világában időről időre ciklusváltás történik. Jürgen Birner úgy látja, a következő előtt a nemesfémek piacán exponenciális növekedés is bekövetkezhet. Vajon a tavalyi, parabolikus emelkedés már ennek az előszele lett volna? Hamar ki fog derülni.
Mindenesetre a következő 3-4 évben ahogy romlanak el a dolgok, úgy kerülnek előtérbe azok az eszközök, amelyek valódi értéket képviselnek és komoly értéknövekedést képesek produkálni. Ilyenek a belső értékkel rendelkező, nem papír alapú vagyoni eszközök, például a befektetési fémek.
Meddig emelkednek még a nemesfémárak?
Erre a kérdésre, a szakértő egyszerű de velős választ adott: addig növekednek az árak, amíg fenntartható megoldást nem találunk a világ pénzproblémáira. Mihelyt ez megszületik beáll a fizetőeszközök és a nemesfémek egyensúlya, és az árak stabilzálódnak. De amíg erre várunk, jó ötlet lehet követni a jegybanki gyakorlatot és szorgalmasan gyarapítani nemesfém-készleteinket.
Ha még időben szeretnél a nemesfémek felé lépni, keress meg! Üzenj vagy kérj visszahívást!