Pár alkalommal írtam már arról, hogy NEM SZABAD unit linked típusú biztosításba (befektetési egységekhez kötött, tőkegyűjtős, vagy megtakarításos – ki hogy hívja) pakolgatni a pénzt, mert kegyetlen drága, és SOHA NEM TÉRÜL MEG. Most számszakilag is bebizonyítom, mennyire így van.
A minap találkoztam egy cikkel a https://kiszamolo.hu oldalon, itt Te is elolvashatod. A cikk után kiválasztottam egy nyugdíjbiztosítást, és utána számolva a költségeinek írtam meg ezt a cikket.
Hányszor hallottam ügyféltől: „Ugyan már mi az a 3-4% költség évente! Ott van a 20% adókedvezmény!” Oké, megmutatom!
Ma már a pénzügyi hirdetések 90%-a nyugdíjbiztosítást reklámoz. Itt jegyzem meg, hogy minden nyugdíjbiztosítás UNIT LINKED típusú termék, vagyis úgy működik, ahogy itt le van írva. Nyilván azért nyomják ezerrel, mert az ügynök, és a rendszerben felette mindenki ebből él! Ezért rohadt drága.
Jellemzően ezek úgy vannak kitalálva, hogy 20 éves távnál már kisebb a költség, hogy az ügyfél azt válassza, ezért többnyire azt választja.
A példában, a nemrég debütált Alfa Zen USD, új, dollár alapú unit linked biztosítás paramétereivel számoltam. Van egy bárki számára nyilvánosan elérhető kalkulátor, ahova ha beírod az alap adatokat, könnyedén megkapod a végeredményt.
A kalkulátorral kiszámítható, mennyi pénz lesz ebből 20 év múlva. Egy random összeggel számoltam, havi 50.000 Ft megtakarítással. Beírjuk az ismert adatokat. (A 7% az Alfa Zen USD saját termékismertetőjéből származik.)
Havi letét (havi megtakarítás ): 50.000 Ft
Időszak: 240 hónap (20 év)
Kamat évi: 7%
Majd megnyomjuk a „Számítsa ki” gombot…
A rendszer azonnal kiírja:
Lejárati érték: 25.500.000 Ft
Vagyis HA NEM LENNE infláció és NEM LENNE semmi költség, akkor 20 év múlva 25,5 millió forint lenne ebből a biztosításból.
Igen ám! De VAN költség, és VAN infláció, így tovább kell számolnunk a helyes eredményért.
Ha 20 évre kötjük meg ezt a biztosítást, akkor a költségünk 2,41% és 3,58% között lesz. Az egyszerűség kedvéért évi 3%-kal számoltam.
A nyugdíjbiztosítások pontos éves költségét kikereshetjük az alábbi oldalon lévő táblázatból: https://tkm.mnb.hu/?it=&sp=1&fpt=1
A következő számításnál, a 7%-ot átírjuk 4%-ra, mert csak ennyi a miénk. Akármi van, a biztosító mindenképpen elvonja az évi 3%-ot. Így csak 18.250.000 Ft marad a 25,5 millió helyett.
Ha kivonjuk a 25,5 millióból a 18,25 milliót kijön, hogy CSAK KÖLTSÉGRE 20 év alatt elmegy a betétből 7,2 millió (!), ami a biztosító, az alapkezelő, és az ügynök zsebébe vándorol!
Vagyis 40%-kal több pénz maradna, ha nem vinné el a költség.
Az adókedvezmény trükkje: Amit önigazolásként az ügyfél is rendre átvesz: „Igaz, hogy évi 3-4% a költség, de kapok évi 20% adókedvezményt is!”
Nézzük csak hogy is van ez…
A trükk az, hogy az évi 3%-ot mindig a teljes bent lévő pénzből vonják, az évi 20% pedig csak az aktuális év befizetése után jár. Így, legkésőbb a hetedik év végén a bent lévő pénzből elvont 3% már több lesz, mint az aktuális éves befizetésre kapott 20% adókedvezmény. És ahogy telik az idő, az adókedvezmény egyre kevesebb költséget kompenzál.
De a legszomorúbb mégis az, hogy ha a papírok amibe fekteti az alapkezelő a pénzt, nem hoznak évi 7%-ot, csak 5-6%-ot, vagy kevesebbet (mert éppen pang a piac, vagy rosszra fordulnak a dolgok a világban, mint mondjuk 2020-ban), akkor is simán elvonják évente azt a 3% költséget. Vagyis ha van ilyen terméked, és a befektetés nem jön be, ha a papírok rosszul teljesítenek, csakis Te látod kárát. A kockázat egyedül a Tiéd. Ami nem túl megnyugató.
A tipikus magyar módi. Ha még ezek után is tetszik neked a dolog, akkor figyelj tovább!
Még nem végeztünk. Inflációval is számolni kell, mert ha inflálódó pénzben (akár forintban, euróban, vagy dollárban stb.) takarítasz meg, akkor nem kerülheted ki. Az Alfa Zen USD, dollár alapú nyugdíjbiztosítást sem kerüli el az infláció vagyonelkobzó hatása.
A 2020-as „gazdaságélénkítés” címén eszközölt globális pénzszórás, globális inflációt (pénzromlást) eredményezett, aminek még koránt sincs vége. Vagyis a következő 20 évben is számíthatunk rá. Ezen az oldalon találsz egy dollárinflációt mérő kalkulátort. Ha beírod a kezdő és a záró évszámot, a rendszer kiírja, adott időszakban, a dollár pénzromlásának a mértékét.
2004 és 2024 között 66,7%-kal esett a dollár értéke, és mivel mögöttes (arany) fedezet nélkül nincs mitől erősödnie, várhatóan ez a romlási ütem folytatódik. Ha a következő 20 évre „csak” 50%-os inflációval számolunk, (ami évi 2,5% lenne), akkor nagyon kedvesek vagyunk a dollárhoz, ám erősen sanszos, hogy 66%-nál magasabb érték jön ki.
Ha a 18,25 milliónak veszed az 50%-át, megkapod, hogy a 12 millió forintod, amit unit linked biztosításba pakolgattál 20 évig, a lejáratkor nettóban, kb. 9,1 millió forintot fog érni. Minden hangzatos bónusszal együtt! Bár az értékesítők megpróbálják elhitetni Veled, hogy a TKM-be (teljes költség mutató) nem számolják bele az extra bónuszokat, de ne hidd el. Benne van.
Hogy tetszik? Így már érted miért haragszom nagyon erre a termékre? Érted már miért brutálisan sok az évi 3% költség, és ezzel együtt miért nem tud jól kijönni a matek?
Kíváncsi vagy, hogyan alakul mindez az arany esetében? Nézzük meg!
Mutatom mi történik, ha azt az 50 ezret nem unit linked biztosításba rakod, hanem havonta aranyra váltod.
Havi letét (havi megtakarítás ): 50.000 Ft
Időszak: 240 hónap (20 év)
Kamat évi: 0% (az aranyra nem jár kamat, mivel nyersanyag, nem pénzügyi termék.)
Hozam: 200% – Most 5 év alatt duplázott az aranyár. 20 évre számoljunk, mondjuk kétszer ennyivel. (Az elmúlt 20 évben az arany árfolyama több mint 1000 (ezer!) %-kal emelkedett, akkor a következő 20 évben is van minimum 200%.)
Költség (tárolási díjjal együtt): 0,6% /év (Észrevetted, hogy a unit linked ötször többe kerül?) Tárolási díj nélkül: 0,15% / év (ha kiszállíttatod az aranyad, egyáltalán nincs ilyen költséged)
Lejárati érték: 34.560.000 Ft (Aranyban ugyan nem inflálódik a pénzed, de a forintra átváltás miatt, az egységes viszonyítás érdekében ezt is korrigáltam értékben. 20 év múlva ugyanis 34 millió forint nem annyit fog érni, mint amennyit ma ér.)
Az egyértelmű összehasonlítás érdekében rendezzük táblázatba az adatokat, íme:
Egy nyugdíjbiztosításnak – ahogy látjuk – ötször annyi a költsége, (tárolási díj nélkül húszszor annyi) és inflációval korrigáltan kb. feleannyit hoz, mintha aranyra váltanád azt az 50 ezret havonta. A számok nem hazudnak.
Hadd tegyem hozzá, hogy 20 év alatt a 200%-os hozam az arany esetében rendkívül alul van értékelve. Érdemesebb lett volna – és a valósághoz is jobban idomult volna – ha legalább 500%-kal számolok, de nem akartam még jobban sokkolni az olvasóimat!
Ha nincs nyugdíjbiztosításod, és már minden mindegy alapon azon gondolkozol, hogy indítanál egyet, kérlek akkor is NAGYON JÓL gondold (és számold) át, hogy megéri-e neked. Lehet, az arany jobb ötlet… 🙂
Remélem, hasznodra válik az információ, és tudsz majd profitálni belőle.