Kezdem azzal, hogy az LTP-t mindig is imádtam! 2018 októberében, két nap alatt gallyra vágta a kormány, ám most 4 év után újult erővel lép színre, és márciustól értékesítők ezrei szabadultak rá a piacra, agitálva az ügyfeleket az új termékre. De 2018 óta megváltozott a világban egy s más. Számoljunk kicsit, hasonlítsuk össze az új LTP-t a fizikai arany alapú megtakarítással.
Nem akarom a kályhától kezdeni, de úgy gondolom, jó tisztázni az elején, hogy mit gondolok arról, mi a feladata egy pénzügyi értékesítőnek. Szerintem ezt ezekben a pontokban lehetne összefoglalni:
- Szolgáltatni (mindenek felett szolgáltatni, menedzselni a rábízott pénzt és az elindított szerződéseket)
- Hosszú távú partneri kapcsolatot kialakítani
- Korrekt információkat átadni
- Tanítani az ügyfelet (természetesen nem kioktató jelleggel, de megmutatni, mivel, hogyan jár a legjobban)
- Értéket közvetíteni (ahogy a nevében is benne van)
- Olyan terméket kínálni, amin az ügyfél nem veszíthet (!)
- Az ügyfél céljaihoz illeszkedő terméket ajánlani.
Az ügyfelek az esetek nagy százalékában nem értenek a pénzhez, ezért hatalmas az értékesítő felelőssége abban a kérdésben, milyen célra mely terméket javasolja az ügyfelének.
Nézzük meg milyennek is kell lennie egy, a jelen helyzetben értéket képviselő pénzügyi terméknek? Az első ötöt rendkívül fontosnak tartom, az utolsó kettő pedig amolyan előny, de nem feltétel kategória. Bár jó, ha ezt is tudja a projekt.
- Likvidnek (mivel elég viharos, kiszámíthatatlan időket élünk, mindig jó, ha van mihez nyúlni)
- Rugalmasnak (bármikor jól jöhet egy szüneteltetés egy megtakarításban)
- Nyereségesnek (nem is kérdés)
- Biztonságosnak (szintén)
- Értékállónak (a legfontosabb! ilyen inflációs adatok mellett)
természetesen szintén jó, ha olyan terméket választunk, ami:
- univerzális (vagyis bárhol örömmel elfogadják)
- illetőleg, ha kézzel fogható, vagyis fizikai formában létezik (mert ha borul a bili, így egy vagyont zsebre tudunk tenni és elvihetjük)
Most vessünk egy pillantást az arany árfolyamának alakulására az elmúlt években… Látható, hogy forintban 5 év alatt szinte megduplázta a befektetett tőkét, ami nem egy rossz dolog.
Vajon, milyen céllal indítanak megtakarítást az ügyfelek? És az LTP vagy az fizikai arany közül, melyik termék támogatja ezt a célt?
- Anyagilag stabil jövő megteremtése (egyértelműen az arany)
- Megvédeni a pénzt az inflációval szemben (szintén az arany)
- Gyermeknek gyűjtögetni lakáscélra (itt mindkettőt megjelölhetjük, de az LTP inflációs vesztesége miatt, az arany tűnik jobb ötletnek)
- Gyermeknek gyűjtögetni továbbtanuláshoz, vállalkozás indításához (egyértelműen az arany, hiszen ez nem lakáscél)
- Pénzügyi stabilitás megvalósítása: több lábon állással (szintén nem lakással kapcsolatos, így itt is az arany a nyerő)
- Nyugdíjkiegészítés (ez sem lakáscél, tehát az arany)
- Befektetési cél (itt is lehet mindkettő, hiszen az ingatlan is befektetés, ám ismét utalnék az inflációs veszteségre, ami miatt az arany itt is jobb ötlet)
- „Jó lesz majd valamire” (ha nincs konkrét cél csak valamit pakolgatni, mindkettő jó lehet, ám a likviditás az LTP esetében nem adott)
Mi történik a pénzeddel ha LTP-be, illetve ha aranyba teszed? Hasonlítsuk össze a kettőt a legfontosabb paraméterek mentén.
| LTP | Megtakarítás fizikai aranyban | |
| Le van kötve a pénz |
Likviditás |
Végig likvid marad a befektetett tőke |
| Csak lakáscélra fordítható |
Felhasználhatóság |
Bármire fordítható |
| 8 év múlva átszámítva, csak 5,64%-ot fog tudni produkálni – jó esetben! |
Nyereség |
Az elmúlt 5 évben közel 100%-kal nőtt az arany ára. 2030-ra 4.800 dolláros aranyárat várnak az elemzők. Az a mai értékhez képest 158%-os emelkedés. |
| Az extra befizetés felesleges, mert nem jár érte több prémium. |
Extra befizetés |
Az extra befizetés jó ötlet ha esik az aranyár, mert a későbbi emelkedésnél ez extra profitot jelent. |
| Kötött futamidő van, amit mindenképpen ki kell várni a prémiumhoz. |
Futamidő |
Nincs futamidő. Bármikor ki lehet szállni belőle, realizálva az addigi nyereséget. |
| Folyamatában nem lehet pénzt kivenni belőle, váratlan kiadások fedezetére nem megoldás. |
Váratlan kiadások kezelése |
Bármikor ki lehet venni belőle, ha váratlan kiadás adódik. |
Nézzük meg külön az új LTP paramétereit:
- Futamidő: 4 vagy 8 év
- EBKM (egységesített betéti kamatláb mutató): 3,44% (4 év múlva!) vagy 5,64% (8 év múlva!)
- Betéti kamat: 0,1%
- Prémium: 10% (4 éves terméknél) 30% (8 éves terméknél)
- Költség: A szerződéses összeg 1%-a, maximum 100.000 Ft
- Számlavezetési díj 150Ft/hó
- Megtakarítási összeg: 10.000-től 50.000 Ft-ig
- Szerződéses összeg: 860.000-tól 10.000.000 Ft-ig
Nézzük, mi az, amiben kifejezetten rosszabb az új LTP (a régihez mérve):
- A szerződésben megjelölt havi betétösszegen felüli befizetésre nem jár prémium. Ha az ügyfél havi 20.000 Ft-ra szerződik, de havonta 50.000 Ft-ot fizet, akkor is csak a havi 20.000 Ft-ra kap prémiumot.
- Ha az ügyfél 8 éves megtakarítást indít, de 7 évnél abbahagyja, vagy egy alkalmi vételre szeretné felhasználni az összeget, akkor a 30% helyett csak 10% prémiumot kap (vagyis maximum 3,44%-ot a berakott pénzére.) A 30% csak 96 hónapnyi folyamatos megtakarítás esetén jár, és utólag.
- Csak 4 és 8 év után írják jóvá a prémiumot, ami komoly veszteség az ügyfélnek. A réginél az évente jóváírt állami támogatás is kamatozott.
- Már egyáltalán nincs számlanyitási díjkedvezmény, ami nagyon népszerű volt anno, mert a költség csökkenése nyereségesebbé tette ezt a megtakarítást, mit a konkurens cég termékét.
Mi az az inflációs veszteség (amivel sajnos senki sem számol) – Mire használható a 72-es szabály?
Mivel az infláció rontja a forintunk értékét, ezért sok esetben előfordulhat, hogy a befektetés látszólag nyereséges volt, pl.: kap az ügyfél 8 év múlva 1.440.000 Ft prémiumot, 4.800.000 Ft-ra, de ha a nyereség nem haladja meg az időtartam alatt elszenvedett értékcsökkenést, akkor sajnos egy fillért sem keresett a bulin.
Mutatom, miért:
Ismerd meg a 72-es szabályt. Ez egy matematikai szabály, amit gyakran használnak a befektetések hozamának kiszámolására, illetve az inflációs veszteség kifejezésére. Megmutatja például, hogy x infláció mellett mikorra veszíti el a pénzed értéke az 50%-át.
Számítási képlet: 72 : infláció% = x év
Vagyis a jelenlegi 25,4%-os inflációval számolva: 72 : 25,4% = 2,8 év (ami nagyon durva!)
Számoljunk a jövőre vonatkozóan egy átlag 9%-os inflációval a következő 8 évre… (most még majdnem 3x ennyi, de legyünk optimisták)
72 : 9% = 8 év.
Tegyük fel, az ügyfél havi 50.000 Ft-ot fizet be az LTP-be 8 éven keresztül. Az összesen 4.800.000 Ft. Ez 9%-os infláció mellett időközben elveszíti a fele vásárlóértékét, vagyis 2.400.000 Ft-ot fog érni reálértéken 8 év múlva. Szerencsétlen ügyfél a megtakarításához kap még 1.440.000 Ft extra pénzt (akkori értéken, ami addigra szintén elveszíti a mai értéke felét). Így 4.800.000 Ft-os befizetéssel, 8 év múlva kb. 3.120.000 Ft-tal fog kiszállni a buliból.
S ki az aki jól járt? Az LTP cég és az ügynök. Csak az ügyfél nem.
De ne legyünk ennyire pesszimisták…
Tegyük fel, hogy megvalósul a kormány törekvése, és még idén visszakorrigál az infláció egyszámjegyű értékre. Jelzem, ez utópia, mivel az elmúlt 30 évben is volt már egyszer-kétszer ekkora infláció, ám akkor sem sikerült fél év alatt közel harmadára csökkenteni, ami az idei elképzelés. Sőt! Az ábra tanúsága szerint, inkább 5-6 év alatt sikerült ezt elérni.
Az infláció alakulása 1991 és 2022 között
De tegyük fel, sikerül… és a következő 8 évben átlagosan 5% inflációval számolhatunk. Ez esetben a képlet így fest majd: 72 : 5% = 14,4 év
Vagyis 8 év múlva „csak” 27,7%-os értékvesztéssel kell számolnunk. Vagyis: 4.800.000 Ft —> reálértéken: 3.470.400 Ft-ot fog érni, a prémiumként kapott 1.440.000 Ft —-> pedig csak 1.041.120 Ft-ot. Az ügyfél befektetése tehát 8 év alatt: 4.800.000 Ft
a „nyeresége” pedig 8 év múlva: 4.531.520 Ft (Úgy, hogy kapott 1.440.000 Ft extra pénzt és 20.000 Ft betéti kamatot!)
Na ezért nem javaslom már senkinek sem az LTP-T! Mert pénzügyi értékesítőként, az én felelősségem olyan terméket kínálni az ügyfélnek, amin ő nem veszíthet! És – mint látható – ez nem az a termék!