Ennek megértéséhez csupán egy dolgot kell végiggondolni. Azt, mi „mozgatja” az arany árfolyamát. Erre a legpontosabb válasz az, hogy a pénz értékvesztése. S hogy miért tettem a mozgatja szót idézőjelbe? Azért, mert az arany árfolyama voltaképpen soha nem változik.
A lakástakarék (LTP) mindig is a szívem csücske volt. 4 év után most újult erővel lép színre, ám azóta egy s más megváltozott a világban. Számoljunk kicsit, hasonlítsuk össze az új LTP-t a fizikai arany alapú megtakarítással. Nézzük meg ugyanolyan jó-e ez a termék, mint a régi volt…
Az ezüst mindig is a „kistestvér” szerepét felvéve elbújt hátul, teret hagyva az aranynak, ám még fordulhat az a kocka… Mivel az ezüst iránti kereslet nagyobb mértékben nő mint az arany iránti, a jelenlegi jelentős árkülönbség hosszú távon nem marad fenn.
Rendre megkapom azt a kérdést, érdemes-e – s ha igen mikor – aranyat venni, és miért pont azt, mikor annyi egyéb befektetés is akad, amin mondjuk kamat is van? Mutatom…
Azt hittem, mindenki számára egyértelmű az a tény, hogy pénzért pénzt venni magas infláció és csúcson járó árfolyam mellett, finoman szólva sem túl jó ötlet, bár lennének erre cifrább jelzőim is…
Ilyenkor különösen fontos, hogy befektetőként olyan tervvel rendelkezzünk, amely egyaránt jelent inflációvédelmet rövid, és pénzügyi stabilitást hosszú távon. Az óvatosabb befektetők ilyenkor a hazai pénzügyi kínálattól eltérő, egyéb alternatívákat keresnek.
Sokaknak, az aranybefektetés, nyaklánc és gyűrű vásárlást, vagyis ékszerbe történő „befektetést” jelent. Nos, befektetési szempontból, komoly különbség van az ékszer és a befektetési arany között.
Az aranyban történő megtakarítás nem való bárkinek. Összegyűjtöttem néhány sarkalatos szempontot, ami alapján már mindenki nagy biztonsággal be tudja lőni, neki javaslom-e ezt az ötletet vagy sem.